Az átemelő akna egyszerűen fogalmazva az a pont a rendszerben, ahol a szennyvíz összegyűlik, majd szivattyú segítségével jut tovább, amikor a gravitáció már kevés. Ez tipikusan akkor kerül elő, amikor egy alagsori fürdő, egy hátsó melléképület vagy egy mélyebben fekvő lefolyó makacsul nem akar rendesen ürülni. Ilyenkor kimondjuk egyenesen: ha nincs elég lejtés, az átemelő akna nem kényelmi extra, hanem a működő rendszer alapja.
Mi az a szennyvíz átemelő akna, és mikor van rá szükség?
A szennyvíz átemelő akna egy gyűjtőakna, benne vagy mellette a szükséges gépészettel, amely a beérkező szennyvizet összegyűjti, majd nyomott vezetéken továbbítja. Magyarul: ha a szennyvíz nem tud magától lefelé és kifelé folyni, akkor kell egy köztes pont, ahonnan “felnyomjuk” a megfelelő szintre.
Ez a helyzet sokkal gyakoribb, mint elsőre gondolnánk. Egy alagsori WC, zuhany vagy mosókonyha esetén szinte klasszikus probléma, de ugyanez előfordulhat egy udvari épületnél is, ahol a csatorna túl magasan fut. Ilyenkor a rendszer nem attól lesz jó, hogy belekerül egy erős szivattyú. Attól lesz jó, hogy az egész átemelés logikusan van felépítve.
Mi ezt úgy szoktuk lefordítani hétköznapi nyelvre, mint amikor egy vödörből nem lehet oldalra kiönteni a vizet, mert magasabb a perem, mint a víz útja. Valahogy feljebb kell juttatni. Pont ezt csinálja az átemelő akna is, csak sokkal rendezettebben és automatikusan.
Az átemelő akna kialakításának fő részei
Az átemelő akna több elemből áll, és itt a trükk az, hogy nem külön-külön kell jónak lenniük, hanem együtt kell rendesen működniük. Maga az aknatest az a tartály, ahová a szennyvíz beérkezik. Ebbe kerül a szennyvízszivattyú, amely továbbítja a folyadékot a nyomóvezetéken keresztül a csatorna vagy a gyűjtő felé.
A nyomóvezeték az a csőszakasz, amelyen a szivattyú továbbítja a szennyvizet. Ha erről részletesebb kép kell, sokat segít a csőhálózat méretezésének alapjairól szóló útmutatónk. Ugyanilyen fontos a visszacsapó szelep is, amely megakadályozza, hogy a már felnyomott szennyvíz visszafolyjon. Ezt nyugodtan lehet egy egyirányú ajtóként elképzelni: átenged előre, vissza már nem.
Az elzáró szerelvények a karbantartást és a javítást könnyítik meg. Az úszókapcsoló vagy más szintérzékelő pedig azt figyeli, mikor kell elindulnia vagy leállnia a szivattyúnak. Erről külön is írtunk, mert a szintérzékelés működésének megértése sok félreértést helyretesz. A szellőzés pedig gyakran háttérbe szorul, pedig nélküle szagprobléma, rossz működés és kellemetlen nyomásviszonyok jöhetnek elő.
Milyen anyagból és méretben érdemes gondolkodni?
A legtöbb háztartási felhasználásnál a kész műanyag vagy PE aknák a legnépszerűbbek. Nem véletlenül. Tartósak, könnyen kezelhetők, jól zárhatók, és a telepítésük is kiszámíthatóbb. Nagyobb terhelésnél, több bekötésnél vagy komolyabb igénybevételnél már szóba jöhet erősebb, nagyobb kivitel is.
A méret kiválasztása nem csak azon múlik, mennyi hely van a telken. Számít a várható szennyvízmennyiség, a bekötött vizes helyiségek száma, a szivattyú típusa és az is, milyen sűrűn indul a rendszer. Egy családi házas telepítésnél meglepően sok bosszúságot a túl kicsi akna okoz. Ezt láttuk már egy budaörsi telepítésnél is, ahol végül nem a szivattyú erejével volt gond, hanem azzal, hogy az akna túl gyorsan megtelt és túl sűrűn indított.
Hogyan néz ki a helyes kialakítás lépésről lépésre?
A jó kialakítás már jóval a vásárlás előtt elkezdődik. Először ki kell jelölni a helyét úgy, hogy a befolyó oldal logikus legyen, a nyomóoldal pedig ne kapjon feleslegesen hosszú vagy bonyolult nyomvonalat. Ezután jön a földmunka, az alap előkészítése, majd maga az akna beemelése és a csőcsatlakozások kialakítása.
Ezután kerül sor a szivattyú, a szelepek és az elektromos részek telepítésére, végül a próbaüzemre. Papíron ez egyszerűnek tűnik, de valójában itt dől el, hogy a rendszer évekig csendben teszi a dolgát, vagy folyton vissza kell nyúlni hozzá. A bekötés és telepítés fő buktatóiról külön is összefoglaltuk, mire érdemes figyelni.
Ami gyakran lemarad a tervezésből, az a hozzáférés. Kábelek, kiemelhetőség, aknafedél, szerelési tér. Pedig amikor egyszer tisztítani vagy ellenőrizni kell a rendszert, ezek a részletek számítanak igazán. Nem az a jó megoldás, ami telepítéskor olcsóbbnak tűnik, hanem az, amihez fél év múlva is normálisan hozzá lehet férni.
Milyen hibák csúsznak be a leggyakrabban?
A legtipikusabb hiba a rosszul megválasztott aknaméret. Utána jön a gyenge minőségű vagy hiányzó visszacsapó szelep, a nem megfelelő szivattyú, a rossz szellőzés és a nehezen hozzáférhető fedél. Sok rendszerből a riasztás vagy valamilyen tartalékmegoldás is hiányzik, pedig egy meghibásodásnál ez nagyon nem mindegy.
A catch itt az, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb alkatrész okozza a legdrágább hibát. Inkább az szokott gond lenni, ha a rendszer elemei nem passzolnak egymáshoz. Ha gyakran előjönnek elakadások, visszafolyás vagy szokatlan indulások, érdemes átnézni a legjellemzőbb működési problémákat és azok okait.
Milyen szivattyú illik az átemelő aknába?
Itt már tényleg a vásárlás előtti döntésnél járunk. A megfelelő szivattyút az emelőmagasság, a szállítási teljesítmény, a csőhossz, a szilárdanyag-tűrés és az automatika alapján választjuk ki. Nem a legerősebb modell lesz a jó, hanem az, amelyik az adott aknához és a teljes rendszerhez passzol.
Háztartási használatnál sokszor merülő kivitel kerül az aknába, mert kompakt és bevált megoldás. Ha az alapok tisztázása kell, hasznos lehet átlátni, hogyan működnek a merülő kivitelű rendszerek. Ha darabosabb szennyeződés is várható, darálós vagy örvénykerekes megoldás jöhet szóba. A különféle szivattyúmegoldások összevetése itt sokat segít a helyes választásban.
Nagyobb igénybevételnél, több vizes helyiségnél vagy üzembiztonsági elvárásnál egy két szivattyús rendszer lehet indokolt. Ez már nem feltétlenül családi házas alapmegoldás, de vannak helyzetek, amikor megéri. A jó választás mindig rendszerben gondolkodik, nem csak egyetlen gépben.
Vásárlás előtt milyen adatokat érdemes összeszednünk?
Vásárlás előtt érdemes összerakni néhány alapadatot, mert ettől lesz gyors és pontos a választás. Honnan érkezik a szennyvíz, mekkora a szintkülönbség, milyen hosszú lesz a nyomóvezeték, van-e szilárd szennyeződés, hány vizes helyiség csatlakozik, és kell-e tartalék üzembiztonság. Ez nem adminisztrációs kör, hanem a jó döntés fele.
Ha ez a pár adat megvan, már sokkal könnyebb megfelelő aknát és szivattyút választani. Innen érdemes továbbmenni egy részletesebb szivattyúválasztási útmutató felé, majd szükség esetén a későbbi karbantartási feladatokat is előre átnézni. Az első kipróbálandó lépés egyszerű: ezt az 5-6 adatot írjuk össze, mert ettől lesz az átemelő akna kiválasztása nem találgatás, hanem jól felépített döntés.
